Sportfogászat Kecskemét - Mosoly Designer

02/06/2026

02/06/2026

Miért nem része a sportfogorvos az előszezon szűrőcsapatodnak?

Minden profi csapat jelentős beruházásokat tesz teljesítménytesztelésbe, vérelemzésbe, táplálkozásba, erő- és kondícionázásba, felépülési stratégiákba és sérülésmegelőzésbe.

Egy területet azonban gyakran figyelmen kívül hagynak: Szájhigiénia.

A kutatások következetesen kimutatták, hogy az elit sportolók meglepően magas szájbetegség előfordulásában szenvednek, gyakran magasabb, mint a lakosságban tapasztalt.

Tanulmányok a következőkről számoltak be:

🦷 Fogszuvasodás a sportolók 15–75%-ában
🦷 Ínygyulladás akár 76%-ban is
🦷 Fogágybetegség 15–41%-ban
🦷 Fogerózió 36–85%-ban

Ez nem csupán fogászati probléma.

A szájkezelési fertőzések, gyulladás, fájdalom, alvászavarok és sürgősségi fogászati események negatívan befolyásolhatják az edzés elérhetőségét, a felépülést, a jóllétet és végső soron a teljesítményt.

Az elit sportban a különbségek kicsik.

Egy megelőzhető fogászati probléma, amely egy Grand Tour, szakaszverseny, edzőtábor vagy a szezon kulcsfontosságú szakasza során felmerül, veszélyeztetheti a hónapokig tartó felkészülést.

Sajnos minden évben továbbra is olyan sportolókat látok, akik sürgősségi kezelésre szorulnak olyan állapotok miatt, amelyeket a szezonon kívül is fel lehetett volna mutatni és kezelni.

Egy kis üreges tályoggá alakul.
Egy krónikus parodontális probléma súlyossá válik.
A novemberben tünetmentes bölcsességfog problémává válik júliusban.

Ezeknek a helyzeteknek a többsége nem elkerülhetetlen.
Kiszámíthatóak és megelőzhetők.

Az előszezonnak nemcsak a sportolókat kell felkészítenie a legjobb teljesítményükre; emellett csökkenteni kell az elkerülhető kockázatokat a szezon során.

Itt adhat hozzá a sportfogászati munka.

Sportfogorvosként elit sportolókkal és profi csapatokkal dolgozom, beleértve a nemzeti csapatokat és az UCI ProTour környezeteket, segítve a szájhigiénia integrálását a szélesebb körű teljesítmény- és orvosi stratégiába.

A cél egyszerű:

Azonosítsd a kockázatokat az előszezonban, ne a verseny alatt.

Ahogy a csapatok elkezdik a következő szezonra való tervezést, talán itt az ideje megkérdezni:

A szájhigiénia már része a teljesítményprogramodnak?



Hivatkozások

Needleman I, Ashley P, Fine P, és társai. Szájhigiénia és elit sportteljesítmény. British Journal of Sports Medicine. 2015.

Needleman I, Ashley P, Petrie A, és társai. Szájhigiénia és a 2012-es londoni olimpiai játékokon részt vevő sportolók teljesítményére gyakorolt hatása. British Journal of Sports Medicine. 2013.

Ashley P, Di Iorio A, Cole E, és mt. Az elit sportolók szájhigiénia és a teljesítményhez való kapcsolat: szisztematikus áttekintés. British Journal of Sports Medicine. 2015.

Forrás: Gerard Anton, Sportfogorvos, Catalonia, Spain

01/06/2026

ROSSZ HARAPAS, FASCIA ÉS...SPORTOLÓI SZÉDÜLÉS

Láttál már olyat, hogy egy sportoló hirtelen megáll, mert „forog vele a világ”?
Nem mindig szív-, légzőszervi vagy izomeredetű az ok.
Néha a bűnös sokkal váratlanabb: a száj.
A malokklúzió – vagyis a kiegyensúlyozatlan fogérintkezés – rendellenes feszüléseket hozhat létre a cranio-cervicalis, vagyis koponya-nyaki miofasciális láncokban.
És mi történik, amikor a fascia és a testtartási receptorok nem működnek együtt?
A test szó szerint „megbillen”: kialakul az a múló szédülésérzet, amely összezavarja a sportolót és lassítja a teljesítményét.
A stomatognath rendszer nem elszigetelt: az állkapocs kapcsolatban áll a nyakkal, az egyensúllyal és a légzéssel.
Amikor a fogak aszimmetrikusan záródnak, a fascia megmerevedéssel reagál, megváltoztatja az izomtónust, és megzavarhatja a test stabilitását.
Sportolóknál ez a mentális tisztaság csökkenésében, a robbanékonyság gyengülésében és sérülésveszélyben nyilvánulhat meg.
Hétköznapi embereknél pedig hirtelen szédülésben, fáradtságban és látszólag „rejtélyes” nyaki panaszokban.
A jó hír?
Célzott vizsgálattal – okklúzió + miofascia – felismerhetők és korrigálhatók ezek az egyensúlyzavarok, visszaadva a test természetes harmóniáját.
Az üzenet egyszerű: az okklúzió és a fascia ugyanazt a nyelvet beszélik.
Ha jól figyelünk erre a párbeszédre, javíthatjuk az egészséget, a testtartást… és talán még egy mérkőzéssel többet is nyerhetünk.
Forrás: Piero Malpezzi Prof.
Hashtagek:

30/05/2026

„Összeszorítani a fogakat” nem mindig azt jelenti, hogy valóban összeszorítjuk a fogainkat.
Abszurd mondatnak tűnik, de a neurofiziológiában teljesen igaz.
Sokan azt képzelik, hogy amikor becsukjuk a szánkat, a rágóizmok mindig ugyanúgy működnek.
Nem így van.
Egy izomnak nincs csupán egyetlen funkciója.
Az idegrendszer úgy is „programozhatja”, hogy egyszerre különböző feladatokat lásson el:
✔ tartási/posturális funkció
✔ precíziós funkció
✔ robbanékony erőkifejtési funkció
Gondoljunk a rágásra.
Amikor mozzarellát rágunk, az állkapocs mozgása szinte függőleges.
Amikor mandulát rágunk, a mozgás szélesebb, erőteljesebb és oldalirányúbb lesz.
Mégis ugyanazokat az izmokat használjuk.
A különbség az őket irányító neurológiai programban van.
A meglepő az, hogy ezek a változások néhány ezredmásodperc nagyságrendjében történnek.
Ez a biológiai „mérnöki munka” valódi csodája.
Klinikai megfigyeléseink során igazoltuk, hogy a különböző fogérintkezések különböző izomaktivációkat válthatnak ki, nemcsak a rágóizmok és a halántékizmok munkáját módosítva, hanem az egész myofasciális rendszer szerveződését is.
Más szóval:
👉 nem minden fogérintkezés egyforma;
👉 nem minden összeszorítás vált ki azonos neuromuszkuláris választ;
👉 nem minden okklúziót értelmez ugyanúgy az agy.
Talán a helyes kérdés nem az, hogy:
„Hogyan záródnak a fogak?”
hanem az, hogy:
„Hogyan értelmezi az idegrendszer ezt a záródást?”
Itt találkozik a gnathológia az idegtudományokkal.

Forrás: Piero Malpezzi Prof.

27/05/2026

STABITE SPORT stabilizáló sportsín sportolóknak
Sportfogászati diagnosztika és egyénre szabott sportsín Kecskeméten.
A fogak, az állkapocs és a harapásegyensúly támogatása a sportteljesítmény szolgálatában.

26/05/2026

Minden fogászati fogérintkezés ugyanazt az izomaktivációt generálja?
Egyáltalán nem.
Neuromuszkuláris rendszerünk sokkal fejlettebb, mint gondolnánk.
Egy izom egyetlen funkciót sem lát el.
Az emberi test minden izma egyszerre működik különböző neurofiziológiai programokon keresztül:
▪ Testtartási funkció
▪ Robbanóerőhatás
▪ Maximális erősségfüggvény
És a meglepő az, hogy ugyanaz az izomköteg képes mindezeket a követelményeket ellátni a speciális motoros neuronoknak, amelyek izomrostokhoz kapcsolódnak, különböző feladatokra szentelve.
Gondoljunk bele a rágásciklusra.
Amikor kemény ételt rágunk, az állkapocs mozgása szélesebbé és oldalirányba fordul.
Ha viszont a bolus puha, a mozgás hajlamos függőlegesedni.
Mindez az idegrendszer folyamatos alkalmazkodásával történik, körülbelül 33 ezred másodpercenként.
Hihetetlen.
A száj tehát nem egyszerű mechanikus fogak közötti érintkezési rendszer, hanem egy kifinomult neuro-miofaziális szerv, amely képes folyamatosan módosítani:
✔ Izomtoborzás
✔ Mandibuláris pályák
✔ Terheléselosztás
✔ Motoros stratégia
Ezért nem minden fogérintkezés egyforma.
Nem minden fog felszíne biológiailag alkalmas az okkluzális terhelés kezelésére.
A fiziológiában a terhelést főként a hökercsúcsok kezelik, azaz azok a fogászati struktúrák, amelyeket stabil és hatékony erők fogadására és elosztására hoztak létre.
Amikor a teher nem megfelelő területekre kerül, az idegrendszert izomkompenzációk kényszeríti alkalmazkodni, amelyek gyakran klinikailag láthatatlanok.
A modern gnatológia és az idegtudomány lenyűgöző valóságot mutat:
A száj egy neurofunkcionális receptor, amely integrálódik az egész testhez.
És éppen ez a bonyolultság teszi a sztomatognátikus rendszert az emberi élettan egyik legkülönlegesebb csodává.
Forrás: Pierro Malpezzi