22/08/2025
Mi kerül ezen a fogtömésen több tízezer forintba?🤔
Jogos a kérdés, hisz a fogászati kezelések árai szerte az országban a magyar jövedelmekhez képest valóban magasak. De lehetnének-e alacsonyabbak?
Igyekszünk fellebbenteni a fátylat erről a sokakat érintő problémáról, hisz a tisztánlátás – mégha kellemetlen is – megszüntetheti azt a rosszérzést, hogy a páciens túlárazott kezelések áldozata lenne. Nyilván van ilyen is, mint minden szektorban, de nem ez az általános.
A fogászat – túlzás nélkül – az egyik leginkább anyag- és műszerigényes terület az egészségügyi ágazatban, ami óriási pénzeket emészt fel. Nem véletlen, hogy az állam igyekszik kivonulni belőle.
Csak a fogászati kezelőegységek 5,5 – 20 millió FT-ba kerülnek darabonként típustól és felszereltségtől függően és kb. 10 évig használhatók folyamatos szervíz mellett, utána cserélni kell. A székek újrakárpitozása természetesen közben is szükséges, mert az állandó fertőtlenítéstől hamar elhasználódik az anyag.
A turbinákat 5 évente kell leváltani 200 ezerért darabonként (1 kezelőegységhez 3 turbina jár), de bennük a csapágyat évente kell cserélni darabonként potom 100 ezerért. A könyökdarabok még drágábbak, 300 ezret kóstálnak. Ebből 2-2 piros (gyorsító) és kék (normál fordulatú) jelzésű kell egy kezelőegységre, viszont 10 évig bírja. Sajnos a gyorsító kézidarab csapágyát is viszonylag gyakran (kb. 1,5 évente) cserélni kell. Ez is százezres tétel.
Minden páciens a legjobbat szeretné kapni, lehetőleg mindent egy helyen, ami újabb tetemes kiadás: kézi röntgen szenzorral 1 mille, de egy CBCT , amiben + panoráma és teleröntgen is van, mint nálunk, már 25 millió, a mikroszkóp a gyökér- és egyéb precíziós kezelésekhez alsó hangon 6 milllió , de lehet húszért is kapni.
A scanner (a fogakat digitalizáljuk be velük fogpótlások készítésekor és láthatatlan fogszabályozás esetén), amivel sok esetben elkerülhetők a kellemetlen hagyományos lenyomatok szintén 5-6 milliót kóstálnak.
Az egyéb műszerek (pl. gépi gyökértágító, gyökértömő,apex locator, stb.) már pár százezerért beszerezhetők, de a sterilizáláshoz elengedhetetlen autokláv ismét milliós tétel. Nálunk ebből 3 is van a rendelőben.
A kézi műszerek, amiből rengeteg kell, típustól függően 5 és 60 ezer között mozognak és akkor még nem is beszéltünk az állandóan fogyó lenyomat- és tömőanyagokról, ragasztókról, fertőtlenítőkről, egyszerhasználatos eszközökről. 4-5 grammnyi tömőanyag 10 és 50 ezer Ft között mozog, míg a bondok (ez rögzíti a tömőanyagot a fog anyagához) 10 és 65 ezer/5ml.
Amint eddig is látszik, óriási különbségek vannak. A fogászatban is van Trabant és van Mercedesz. Ahol nagyobb a befektetés, jobb műszerekkel, anyagokkal dolgoznak, ott magasabb lesz az ár.
A beszerzési árak egyébként sajnos pont olyanok a magyar fogászatok számára, mint Nyugat-Európában vagy az USA-ban, Ausztráliában, ahol a gyártó cégek működnek. Nincs kivétel azért, mert Magyarországon alacsonyabb a bérnívó, ráadásul a gyenge forint tovább növeli az árat.😢
Még alsóhangon is igaz azonban, hogy egy rendelő elindítása nagyságtól, felszereltségtől, helytől függően sok tíz-, sok százmilliós projekt. A páciens ebből csak annyit érzékel, hogy szebbnél szebb rendelők nyílnak, ami azonban komoly anyagi teher a tulajdonosoknak. Túlnyomó többségük óriási kölcsönt vesz a nyakába és/vagy fizeti a horribilis bérleti díjakat, amit természetesen ki kell termelnie.
Ne feledjük! A fogászati rendelők sem mentesek az amortizációtól! Folyamatosan karban kell tartani. Ez igaz mind az ingatlanra, mind a felszerelésre.
Ez azonban csak az érem egyik oldala, a másik a rezsi (víz, gáz, áram,) a bérköltségek, adók, járulékok.
A magánfogászat is egy vállalkozás, annak minden hazai nehézségével.
A fogászat víz- és áramigényes tevékenység, így nem lakossági - ami szintén nem kevés-, hanem támogatás mentes, tehát jóval magasabb piaci árat kell fizetni közüzemi díjként.
Különféle adók/járulékok szintén csökkentik a bevételt: Tao vagy KIVA, iparűzési adó, Szocho, szakképzési hozzájárulás.
Ráadásul van egy paradox helyzet. A fogászat, mint egészségügyi szolgáltatás, áfamentes tevékenység. A cégek azonban a műszereket, berendezéseket, anyagokat áfával terhelten vásárolják, viszont azt a tevékenységüknél fogva nem tudják visszaigényelni, így ez a „veszteség“ szintén emelheti a kezelés árát.
A munkatársak bére az egyik legnagyobb kiadás a cégek életében, de amikor valakit felveszünk dolgozni, egyfajta anyagi felelősséget is vállalunk értük, a családjukért. Nem a munkaerő kizsákmányolása a cél, hanem az, hogy konszolidált életet tudjunk biztosítani a nálunk dolgozó kollégáknak.
Ily módon azonban a munkabérek, az adók, a járulékok és a közüzemi díjak is megjelennek egy fogászati kezelés árában.
Az éremnek azonban van még egy 3. oldala is.
Egy fogászat akkor tud kimagasló teljesítményt nyújtani, ha a kollégák folyamatosan továbbképzik magukat. Ezek a tanfolyamok (nem ritkán külföldön) szintén komoly anyagi forrásokat emésztenek fel és ezáltal beleszólhatnak az árképzésbe.
Az tehát, hogy mennyibe kerül egy fogászati kezelés, egy nagyon soktényezős egyenlet, amiben nem engedheti meg egy rendelő, hogy mínuszba kerüljön, a nullszaldó is kevés, hogy életben maradjon, pozitívumot, nyereséget kell kimutasson ahhoz, hogy biztonsággal tudja tervezni mind a rendelő mind a kollégák életét.
Az nyilván fontos, hogy ez a haszon tisztességes legyen.
Ehhez a páciensnek is mérlegelnie kell!: 3 nagyőrlő tömés 1 óra alatt darabonként 30 ezerért vagy 1 tömés 60 ezerért.
Előbbiben az orvos biztosan nagyon jól járt, mert keresett 1 óra alatt 90 ezret, míg a másik csak 60-at, de a páciens valójában veszített az első esetben 90-et + az utókezelések díját, mert kérészéletűek lesznek a rosszul kivitelezett tömések és meg kell ismételni, akár még gyökérkezelni is, de rossz esetben el is veszítheti a fogát a szakszerűtlen kezelés miatt (1 nagyőrlő fog tömésének szintideje, erről korábban már írtunk, kb. 1 óra. Egy 20 perces nagyőrlő tömés felettébb kérdéses...).
Klinikánkon egyetlen szék (4 székes a rendelő) rezsióradíja (Ebben a közüzemi díjak mellett a bérek, adók, járulékok is bennefoglaltatnak) 26.000 Ft, amit akkor is ki kell fizetni, ha nem ül páciens a székben. Ki lehet számolni, hogy mennyit kell termelni ahhoz, hogy nyereséges legyen.
Egy műkörmösnek, fodrásznak – elnézést a nevesítésért, említhettem volna mást is, de ez mindennapos példa - sokkal kevesebb az invesztíciója, működési költsége, valamiért mégsem kérdőjelezik meg a vendégek, hogy miért 15.000 egy géllakk, ami 2-3 hétre vagy miért kerül 42000-be egy melírozás, ami 2-3 hónapra szól.
Egy 40 ezres fogtömés, vagy egy 70 ezres biomimetikus tömés, ami mögött komoly tanulás/tudás áll és évtizedekig szolgálhat, viszont kiveri a biztosítékot. Ki érti ezt? Én már sokat gondolkodtam rajta.
Talán az áll a háttérben, hogy évtizedekig egy ingyenes egészségügyön nevelkedtünk, így fájdalmasabb lehet a fizetés, nem tudom.
Remélem azonban, hogy ezzel a cikkel kicsit más megvilágításba kerültek a dolgok és az esetleges rosszérzések megszűntek. 🤗
