15/04/2020
Az impingement szindrómát (ütközési szindróma, úszóváll vagy dobóváll), de a korszerűbb nevén: SAPS (subacromial pain syndrome – subacromialis fájdalom tünetegyüttes) a rotátorköpeny inainak ütközései okozzák, általában fokozatosan jön létre az állandó erőltetés, túlterhelés hatására. A vállnak ezen a területén az anatómiai képletek (az inak a csontos képletek között) normál állapotukban is zsúfoltan helyezkednek el, de túlterhelés, elhasználódás hatására megduzzadnak, fokozódik a súrlódás és az ütközés, az inak képtelenek a gyógyulásra és kialakul egy ördögi kör, ami fenntartja a gyulladást. Nappal a hétköznapi mozgásokat és munkahelyi teendőket korlátozza a fájdalom, míg az éjszakai, fogfájáshoz hasonló monoton fájdalom a regenerálódást nehezíti meg.
Az ütközési szindróma nem egy diagnózis, hanem egy tünet, és megfelelő kezelés nélkül rotátorköpeny-szakadássá fajulhat. A tünetegyüttes általában 40 éves kor körül jelentkezik, sok helyen egyből dekompressziós műtétet végeznek el a SAPS kezelésére.
A tapasztalat az, hogy a konzervatív kezeléshez és különböző fájdalomcsillapítási módszerekhez (NSAID, helyi célzott injekció, gyógytorna, manuáltherápia, tartásjavító torna, mellúszás, lökéshullám therápia, stb.) képest az esetek kétharmadában a műtét semmilyen előnnyel nem jár. Ugyanakkor 6-12 hét eredménytelen konzervatív kezelést, illetve már az első vizsgálat során felmerülő egyéb gyanú esetén speciális tesztekkel, MR vizsgálattal, végső esetben műtéttel tovább kell lépni.
